Magas vérnyomás és angina pectoris kezelésére

Angina Nyomtatás Az angina egyfajta szív eredetű fájdalom. Az anginás fájdalom többnyire az idősebb betegek panasza, azonban akár fiatalabb korban is jelentkezhet; férfiaknál gyakrabban fordul elő, mint nőknél.

Az anginás fájdalom oka a szív saját vérellátását biztosító koszorúerek koronáriák szűkülete, melynek következ­tében a szívizom nem jut elegendő oxigén­hez, úgynevezett hipoxiás állapot alakul ki.

Fizikai terhelés közben a szívre nagyobb munka hárul, melyhez több oxigénre van szüksége. Ezzel magyarázható, hogy az anginát kezdetben — enyhébb formájá­ban — csak nagyobb fizikai terhelés váltja magas vérnyomás és angina pectoris kezelésére, később azonban már nyugalomban is jelentkezik. A szűkült artériák már nem ké­pesek kielégíteni a fokozott oxigénigényt, melyre a szív fájdalommal reagál.

Az angina tünetei Az angina tipikus jele a mellkas elülső részén fellépő fájdalom vagy feszülésérzés. A fáj­dalom sokszor kisugárzik, leggyakrabban a karok, az állkapocs, a nyak vagy a gyomor felé. Az anginás fájdalom további jellemzője, hogy általában nem áll fenn tartósan, nyu­galomban kb.

• A hemoglobin artériás oxigénszállítási, vagy oxigénleadási zavara esetén Jelentős hipotenzió alacsony vérnyomás Atheroszklerotikus érelmeszesedéses plakk és azon kialakuló trombus véralvadék A koszorúerek fokozott összehúzódása Kockázati tényezői[ szerkesztés ] Kockázati tényezői közé tartozik a dohányzás, a magas vérnyomás, a mozgásszegény életmód, a genetikai hajlam, a magas trigliceridszint, valamint a magas LDL- és alacsony HDL-szintek.
• Angina pectoris - EgészségKalauz
• Az Aspirin® Protect-ről Vegyük komolyan, ha mellkasi fájdalmunk van!
• Lehetséges-e hipertóniával sózni
• Angina pectoris Az angina pectoris-ról röviden Az angina pectoris esetén egy olyan klinikai tünetegyüttesről beszélünk, amelyet a szívizom vérellátási elégtelensége okoz.

Az anginás betegek számára orvosuk rendszerint olyan gyógyszert ír fel, melynek bevételével az anginás roham idő­tartama akár percre rövidíthető.

Az anginás fájdalmat nemcsak meg­erőltető fizikai terhelés provokálhatja, ha­nem bármely olyan tényező, mely a szívet gyorsabb működésre készteti, pl. Étkezést követően általában már enyhébb provokáló faktor is kiválthatja a tüneteket.

Előfordulhat, hogy a fáj­dalmat valamilyen mozdulat pl.

Hirdetés Az angina pectoris előfordulása Az angina pectoris előfordulását különböző rizikótényezők befolyásolják, mint például a cukorbetegség, a dohányzás, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint vagy a magas húgysavszint. Évekkel ezelőtt a férfiak körében nagyobb volt a rizikó, de napjainkban ez a különbség is jelentősen csökken. Az angina pectoris okai A mellkasi fájdalom közvetlen kiváltója a szívizom számára szükséges oxigénellátás elégtelensége. Oka az érelmeszesedés következtében kialakuló érelzáródás, melynek következtében vérellátási zavar és következményes oxigénhiány alakul ki. A szívet három nagyobb koszorúér látja el, a tünetek az elzáródás helyének megfelelően változhatnak.

Ilyenkor nem mindig könnyű eldönteni, hogy valóban angináról, vagy más jellegű betegségről pl. A szívizom oxigénhiánya nem mindig okoz tipikus anginás fájdalmat, előfordulhat, hogy pl.

1. Tetiuk Viktor a magas vérnyomásról
2. A magas vérnyomás mozgással történő kezelése
3. Ha a rohamok alkalmával a mellkasi fájdalom több, mint néhány percig tart és pihenés vagy a megfelelő gyógyszer hatására nem múlik el, az szívroham jele is lehet.
4. Hogyan veszik figyelembe a magas vérnyomás mértékét
5. Kolecisztitisz és magas vérnyomás
6. OTSZ Online - Angina
7. Angina pectoris tünetei és kezelése - HáziPatika
8. Angina pectoris (koszorúérgörcs) tünetei, kezelése - Oktogon Medical Center

Vizsgálatok angina gyanújakor Mint bármilyen más betegségben, úgy angina gyanújakor is az első lépés, hogy az orvos alaposan kikérdezi állapotáról a beteget: milyen tüneteket észlel, azok mióta állnak fenn, milyen jellegűek, mi­lyen körülmény provokálja a panaszokat, korábban tapasztalt-e már hasonlót, illetve van-e olyan családtag, akinél előfordultak hasonló tünetek.

Anginára gyanús fájdalom esetén az alábbi vizsgálatok jönnek szóba. Laboratóriumi vizsgálatok. Fő céljuk a hasonló tünetekkel járó egyéb kórképek pajzsmirigybetegség, vesebetegség, vér­szegénység stb.

Elektrokardiográfiás vizsgálat. Egyes esetekben hasznos lehet a kardiológiai gya­korlatban már klasszikusnak számító EKG-vizsgálat, azonban fontos tudni, hogy az an­ginás panaszokkal jelentkező betegek több mint felénél normális EKG-lelet születik.

Angiográfia vagy érfestés a szívko­szorúerek esetében: koronarográfia. Az érbe fecskendezett speciális sugárfogó röntgenkontrasztanyag útját magas vérnyomás mágnes követve vizsgálhatók a szív erei, feltérké­pezhetők a szűkületek, mód van terápiás megoldásokra, a szűkületek megszünte­tésére is lásd később.

Az érfestéses vizsgálat korszerűbb módszere, mely a beteg számára kisebb megterhelést jelent, mint a hagyomá­nyos angiográfia, ráadásul sugárterheléssel sem jár. Hátránya, hogy viszonylag hosszú idejű mozdulatlanságot igényel a betegtől, és klausztrofóbiás vagy pacemakert viselő betegeknél nem is végezhető el.

Izotópvizsgálat ún. Az angina igazolására széles kör­ben alkalmazott vizsgálómódszer, melynek során radiokaktív izotópot fecskendeznek a vérbe, majd gammakamera segítségével nyomon követik annak felhalmozódását a szívizomban.

Ily módon elkülöníthetők egymástól a normális és a károsodott vér­ellátású szívizomterületek. Egyéb vizsgálatok. A mellkasi rönt­genfelvétel segíthet a szívnagyobbodás kizárásában, illetve kóros tüdőeltérések felderítésében.

A szív ultrahangvizsgálata echokardiográfia képet ad a szívbillentyűk magas vérnyomás és angina pectoris kezelésére és működéséről, a szívüregek nagyságáról, a pitvarok és kamrák falának mozgásáról.

Sor kerülhet terheléses vizsgá­latra is, amikor fizikai megterheléssel vagy gyógyszer adásával, ellenőrzött körülmé­nyek között az orvos fokozott oxigénigénnyel járó állapotot hoz létre, így az eltérések könnyebben és korábban kimutathatók. Hogyan kezelhető az angina? Az angina kezelése három pilléren nyugszik: 1 az anginás roham megelőzése, illetve ha mégis kialakul, a fájdalom időtartamának rövidítése; 2 az érfali elváltozások lassítá­sa, a lerakódások, plakkok kialakulásának megakadályozása, ezáltal a folyamat sú­lyosbodásának mérséklése; 3 a szívroham szívinfarktus kockázatának csökkentése.

Gyógyszeres terápia.

Angina pectoris tünetei és kezelése

Az angina, illetve az annak hátterében álló betegség kezelé­sére, a további elváltozások megelőzésére és a betegség előrehaladásának lassítására többféle gyógyszer áll rendelkezésre. Ezek egy része az aktuális betegség kezelésére, másik részük a potenciális szövődmények és következmények megelőzésére szolgál.

Fontos, hogy a beteg a gyógyszereit mindig az előírt időben és adagban vegye be, és ne hanyagolja el magas vérnyomás és angina pectoris kezelésére gyógyszerszedést akkor sem, ha aktuálisan nincsenek tüne­tei, mert a tünetmentesség nem jelent gyógyulást.

Az angina és a mögötte álló kórkép hosszan fennálló, a beteget általában egész életében elkísérő betegség, ezért a beteg állapota, a tünetek súlyossága, a betegség előrehaladásának üteme, a szövődmények előfordulása nagyban függ a beteg együtt­működési hajlandóságától.

Ha ez nincs meg, akkor a mégoly jól beállított gyógyszeres kezeléssel sem érhető el a kívánt eredmény. Nem gyógyszeres terápia.

Angina pectoris

A koszorú­erek szűkületének klasszikus gyógymódja a szívműtét, melynek során a szűkült ér­szakaszt a test más pontjáról — általában a lábszárból — vett egészséges érdarabbal grafttal megkerülik, ily módon helyreál­lítva a szívizom érintett területének zavar­talan vérellátását. Ma már lehetőség van arra is, hogy a szűkült erek átjárhatóságát nagy szívmű­tét nélkül, katéteres úton helyreállítsák. Ez történhet a már említett érfestéses vizsgá­lattal egy ülésben, mely tehát diagnózist is és gyógymódot is biztosít.

Az egyik lehe­tőség az angioplasztika, melyhez egy apró ballont irányítanak katéter segítségével, le­eresztett állapotban egy nagyobb éren ke­resztül a kar vagy a lágyék felől a szűkült szakaszra.

Angina 9 oka, 11 tünete és 16 kezelési módja [teljes útmutató]

A kritikus szakaszon a ballont felfújják, így a szűkült érszakasz feltágítha­tó. A másik módszer az ún.

Életmódbeli tanácsok Ha dohányzik, hagyjon fel a füstöléssel! A dohánytermékekben több olyan anyag is van, mely szűkíti az ereket, ez pedig nagy veszély az anginás betegek számára.

Egészséges testsúly. Különösen a túl­súlyos vagy elhízott betegek számára fon­tos az egészséges étkezés, a hizlaló, zsíros ételek kerülése. Húsfélék, tejtermékek minél ritkábban és minél zsírszegényebb formában kerüljenek az asztalra. Érdemes kevesebb sóval, több fűszerrel ízesíteni az ételeket.

Rendszeres mozgás. A fizikai aktivitás­nak mind az állóképesség, mind a normális testsúly fenntartásában alapvető jelentősé­ge van.

Vegyük komolyan, ha mellkasi fájdalmunk van!

Nem kell versenysportra gondolni, elegendő naponta legalább 30 percet mo­zogni tempósan sétálni, kertészkedni stb. A vérnyomás és a koleszterinszint el­lenőrzése. Mind a magas vérnyomás hi­pertóniamind a magas koleszterinszint súlyosbíthatja az anginás betegek állapo­tát, ezért fontos a rendszeres kontroll, szük­ség esetén gyógyszeres kezelés egy vagy több vérnyomáscsökkentő gyógyszerrel, illetve sztatinnal. Alkoholt csak mértékletesen szabad fogyasztani!

Ezért az a legjobb, ha legfeljebb alkalmilag fogyasztunk szeszes italt, és akkor is csak keveset. A nőknek különösen óvatosnak kell lenniük, mert már kevesebb alkohol is nagyobb pusz­títást végez a szervezetükben. Várandós vagy gyermeket tervező nő egyáltalán ne igyon alkoholt!