A magas vérnyomás epidemiológiai vizsgálata
A hipertónia okozta szövődmények megelőzése és diagnosztikája Szerző: Hipertónia - Dr.
Navigációs menü
Liziczai Imre A magas vérnyomás a szív- és érrendszeri betegségek egyik legfontosabb rizikófaktora. A vérnyomás beállítása rendkívül fontos, mert ezzel az érrendszeri betegségek kialakulását késleltethetjük, a fennálló elváltozások romlását lassíthatjuk. Sőt a kialakult célszervkárosodások nagy részét akár vissza is lehet fordítani. A hipertónia káros hatása több szervet érinthet, és különböző tüneteket okozhat.
- A belgyógyászat alapjai 1. | Digitális Tankönyvtár
- Az esszenciális hypertonia poligénes öröklődésű, melyben egyelőre csak az angiotenzinogén ACE gén szerepe látszik bizonyítottnak.
- A magas vérnyomás betegség gyakorisága, a vérnyomás mérése, diagnosztikája
Az érintett szervek, szervrendszerek károsodását hívjuk célszervkárosodásnak. A betegség következményei, komplikációk A magas vérnyomás önmagában, bármilyen eredetű is, hosszú távon károsítja a verőereket, ezáltal rontja az életfontosságú szervek működését. Ez a folyamat több lépcsőben zajlik. Az első, napjainkban már mérhető károsodás a magas vérnyomás epidemiológiai vizsgálata lehet az érfal rugalmasságának a csökkenése, ami az érelmeszesedés alapját is képezi.
Ez a folyamat fokozatosan az erek keresztmetszetének beszűkülésére, vagy éppen finom, zsákszerű kiboltosulására aneurizma vezethet.
A kórfolyamat eredményeképpen bármely szervünkben, de leginkább a szívben, az agyban, a vesében, verőerekben és a szemfenéken jellegzetes klinikai elváltozások jönnek létre. Szívkoszorúér-betegség Ismert tény, hogy a magas vérnyomással élők közt háromszor gyakoribb a koszorúér-betegség az egészségesekhez képest.
A kezeletlen hipertóniások fele hal meg koszorúér-betegségben. Ez a kórfolyamat klinikailag lehet heveny szívinfarktus vagy éppen életveszélyes ritmuszavar is vagy akár a szív hajszálérszerkezetének elváltozása.
A bal kamra falának a megvastagodása A szívizomzat próbál alkalmazkodni a megnövekedett terheléshez úgy, hogy az izomrostok megvastagszanak. A megvastagodás viszont nem jár együtt azzal, hogy az érhálózat is adaptálódik a helyzethez, vagyis változatlan hajszálér-kapacitásnak kell ene nagyobb izomtömeget ellátni. Ez értelemszerűen a szívizomzat rosszabb vérellátását eredményezi.
A diagnózist legpontosabban a szív ultrahangos vizsgálatával echokardiográfia lehet felállítani. A bal kamra megvastagodása ritmuszavarokat okozhat, a folyamat hosszú távon pedig szívelégtelenségre vezethet.
Magas vérnyomás tünetei és kezelése - HáziPatika
Hirdetés Agyi keringési zavarok A magas vérnyomásos betegekben az agyi keringési zavar stroke kockázata hatszorosa a normális vérnyomású személyekének. Az agyi keringési zavarok figyelmeztető jele lehet az ún.
Állatkísérletek, epidemiológiai vizsgálatok és kicsi randomizált vizsgálatok szerint a kiegészítő Mg csökkentheti a vérnyomást, de a bizonyíték nem végleges. A vizsgálatban való részvételre való jogosultságot egy kétlépcsős szűrési eljárás határozza meg - online előzetes szűrővizsgálati űrlap kitöltése, amelyet személyes szűrővizsgálati látogatás követ. A jogosult résztvevők véletlenszerűen mint egy érme-dobás a napi magnéziumhoz vagy placebót kap, és tanulmányi kapszulákat kap az Egyesült Államokbeli postai úton.
TIA transient ischaemias attack. Ilyenkor az agyi keringési zavar egy átmeneti, néhány perctől maximum 24 órán belül megszűnő idegrendszerei működési zavart okoz.
A betegség következményei, komplikációk
Tünete lehet valamelyik végtag átmeneti bénulása, érzészavara, átmeneti beszédértési vagy beszédkivitelezési zavar, látászavarde eszméletvesztés is. Főverőérfal-szakadás A főverőér aorta falának meggyengülésében, kóros kiboltosulásában elsődleges szerep jut a hipertóniának, de egyúttal a kórosan elváltozott érfal szakadásának is fontos, súlyosbító tényezője.
A hypertonia tünetei Dr. Farsang Csaba Gyakran előfordulhat az is, hogy a beteg panasz- és tünetmentes, és más okból történt mérés derít fényt a magas vérnyomásra. Az esszenciális hypertoniára egyedül jellemző tünet, panasz nincs. A hypertoniára legjellemzőbbnek tartott tünetek fejfájás, szédülés, fülzúgás, orrvérzés a hypertonia kórisméjének megállapítása előtt nem gyakoribbak a hypertoniás egyénekben, mint akiknek vérnyomása normális.
Vese Részletes vizsgálatokkal nagyon sok esetben kimutathatók a vese szerkezeti vagy működési zavarai. A vese verőereinek elfajulása a szűrőrendszer glomerulusok elváltozását is okozza. Ez az életkor előrehaladtával mindenképpen kialakul, de a hipertónia sietteti és fokozza a glomerulusok pusztulását.
A vese kiválasztó képessége csökken, ami kezelés nélkül veseelégtelenséghez vezet. Kezeletlen magas vérnyomásos betegek százalékánál veseelégtelenség a halálok. Ezen túlmenően a hipertónia felgyorsítja egyéb vesebetegségek, például a cukorbetegség okozta vesebántalom lefolyását is. A vese optimális működése fontos a vérnyomás szabályozásában.
A vese verőereinek szűkülete önmagában is elegendő ok lehet másodlagos magasvérnyomás-betegség kialakulására.
A hipertónia okozta szövődmények megelőzése és diagnosztikája
Így a vese, illetve a vese verőerének elváltozása egyszerre lehet oka, következménye és fenntartója a hipertóniának. Szemfenék A látóideghártya, illetve a szemfenéki hajszálérrendszer elváltozása átmérő-ingadozás, tócsás bevérzés súlyos látáscsökkenéshez, rosszabb esetben vaksághoz vezethet.
A szemfenéki kép alapján lehetőség van a magasvérnyomás-betegség előrehaladottságának megállapítására. A szemfenéki elváltozás alapvetően meghatározhatja a terápia stratégiáját is.
Verőérrendszer Elsődlegesen a végtagok — azon belül is a lábak — érszűkületét kell megemlíteni. A láb ereinek szűkületére hívja fel a figyelmet a lábszárfekély kialakulása.
A súlyos érszűkület a végtag elvesztését okozhatja. Fontos kitérni az agyat ellátó nyaki főütőér-rendszerre, amelynek szűkülete átmeneti, súlyos esetben akár maradandó károsodást előidéző agyi keringési zavar kiváltója lehet. Diagnosztika A hipertóniás betegnél fontos eldönteni a következőket: elsődleges vagy másodlagos hipertóniáról van-e szó — mert ez alapvetően meghatározhat további speciális vizsgálatokat, illetve gyógymódokat —, van-e a betegnek egyéb rizikófaktora, kimutatható-e célszervkárosodása, van-e egyéb komoly társbetegsége, mint például cukorbetegség.
Ennek megfelelően az orvosi vizsgálatoknak hármas szerepe van: az egyik, hogy meghatározza a hipertónia lehetséges okát, illetve fényt derítsen az esetlegesen már kialakult célszervkárosodásokra, harmadszor pedig felmérje a beteg szív- és érrendszeri rizikófaktorait.
Magnéziumpótlás és vérnyomáscsökkentés
Első teendő a részletes kórelőzmény felvétele hipertónia fennállási ideje, családi kórtörténet megismerése, rizikófaktorok feltárása: dohányzás, alkohol, táplálkozás, fizikai aktivitás. Jelen van-e bármilyen tünet vagy szövődmény: fejfájás, mellkasi fájdalomnehézlégzés, fulladás, éjszakai vizelés, horkolásos alvászavar?
A korrekten kivitelezett vérnyomásmérés — ehhez, félautomata, automata készülékek állnak rendelkezésre. A részletes fizikális vizsgálat is fontos információkat ad az esetleges elváltozások tüneteiről testalkat, érzörej, tüdő felett hallható, a keringési elégtelenségre utaló zörejilletve a beteg aktuális állapotáról, célszervkárosodásról, társbetegségek jelenlétéről perifériás erek tapintása, alszári vizenyő, ritmuszavar.
Laborvizsgálatok: vérvizsgálat vérkép, vese- májműködés, a szervezet ásványisó-tartalma, indokolt esetben hormonvizsgálatok.
Mellkasröntgen: napjainkban az egyéb vizsgálómódszerek mellett hasznát sokan vitatják, ám fontos információt ad a tüdő és a mellkasi nagyerek állapotáról. Hasi ultrahang és a nyaki Doppler-ultrahang: a vesék, mellékvesék anatómiai, szerkezeti viszonyait mutatja meg, illetve képet alkothatunk a veseverőerek, a hasi főverőér, a nyaki főütőerek keringési viszonyairól.
A magas vérnyomás betegség gyakorisága, a vérnyomás mérése, diagnosztikája
Szemfenékvizsgálat: a szemfenéki hajszálerek károsodása alapján megítélhetjük a magasvérnyomás-betegség súlyosságát. Ambuláns vérnyomás-monitorozás, ABPM: 24 órán keresztül 15, illetve 30 percenként mért vérnyomásértékek tárolása, illetve időbeni megjelenítése a magas vérnyomás epidemiológiai vizsgálata komplex statisztikai elemzése segítségével a fehérköpeny-hipertónia jól a magas vérnyomás epidemiológiai vizsgálata.
Megismerhető a vérnyomás napszaki ingadozása, megítélhető a terápia sikeressége. Szükség esetén optimálisan megtervezhető a terápia módosítása. Egyéb lehetséges vizsgálatok: Holter- EKG — 24 vagy annál tovább is tartó EKG-monitorizálás, izotópvizsgálat vese, pajzsmirigycélzott szervet vagy érszakaszt vizsgáló CT- MR-vizsgálat; arteriográfia a pulzushullám-terjedés és az érfali rugalmasság vizsgálatára; boka-kar index a végtagi verőérszűkület szűrésére; alvásdiagnosztika: horkolásos alvászavar elkülönítésére.
A magas vérnyomás kezelése — rizikóbecslés Szinte közhelynek számít már, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedések egyik leggyakoribb és legjelentősebb rizikófaktora a magas vérnyomás. Az elmúlt évtizedek klinikai vizsgálatai és a napi orvosi gyakorlat is egyértelműen bebizonyították, hogy a vérnyomás csökkentésével arányosan csökken a káros következmények előfordulása, és javul az életkilátás.
A terápia elkezdése nemcsak a vérnyomás számszaki értékétől, hanem a beteg általános állapotától, szív- és érrendszeri rizikófaktoraitól, illetve a célszervek károsodásaitól is függ.
Ezért is minden betegnél egyénileg kell a döntést meghozni. A terápia lehet gyógyszeres vagy gyógyszer nélküli is. Ennek formáját számos szempont mérlegelésével a kezelőorvos határozza meg.
A rendelkezésre álló, nagyhatású vérnyomáscsökkentő gyógyszerek mellett a beteg is tehet lépéseket az életmód megváltoztatásával a gyógyulása felé. Ha a páciens kockázata szív- és érrendszeri betegségek kialakulására alacsony, a kezelés első és gyakran egyetlen szükséges formája az életmód-változtatáson alapuló, nem gyógyszeres terápia lehet. Ez szervesen hozzátartozik a gyógyszert szedő betegek ellátásához is, hiszen előnyös hatása a magas vérnyomás epidemiológiai vizsgálata kiegészíti a gyógyszeres terápiát.
Javasolt életmód-változtatások:.
